Borús időben, de annál derűsebb lelkesedéssel kezdték el a debreceni parókia gyermekei az idei festő-hittanos tábort. A háttérben látható a puszta és üres fal (tohu va-bohu) amelyből a tábor végére a rendezett teremtett világot (kozmosz) terveztük megalkotni a héten.
Minden reggel frissítő játékkal és finom tízóraival indult a nap a gyerekeknek, de a változatos programoknak nem volt híja ezután. Az első napon az ismerkedés után önálló tervek készítése történt, illetve egy kis különleges kézműves foglalkozásban volt része a lelkes csapatnak.
A második napon már jó ismerősként köszöntötték egymást a gyerekek. Illés próféta ünnepe lévén jó volt a templomban imádkozni, és utána még nagyobb lelkesedéssel vetette bele magát mindenki a festés előkészítésébe, majd a kiadós ebéd után élesben is kipróbálhatták magukat a "vászonnál".
Mivel az idei tábor témája a teremtéstörténet volt, egy ehhez illő programot, a debreceni állatkert és vidámpark meglátogatását terveztük szerdára, amit természetesen kicsik és nagyon egyaránt élveztek, hiszen jó a természet közelében lenni. Délután viszont folytatódott a munka, most már élesben, és elkezdett kirajzolódni az alkotás nagy vonalaiban.
Csütörtökön Kapin István parókus atya környezetvédelemről szóló előadását hallgathatták meg a gyerekek. Ezen a délutánon már érezhetően fáradt a csapat a sok kézműves- és sportfoglalkozásnak köszönhetően, így az ebéd utáni csendes pihenőben valóban kicsit csendesebb volt mindenki a megszokotthoz képest, és jól esett egy kicsit filmezni is, de persze közben már a festés hajrájához is elérkeztünk.
A tábor utolsó napja még a vártnál is jobban sikerült! Gyönyörűen el lett készítve a teremtéstörténetet ábrázoló fal, és a nap végén egy hatalmas zárómulatságban használhatta el mindenki a megmaradt erejét. Fellépett a Parókia Band is, valamint sokféle táncot lehetett gyakorolni, de természetesen volt a bulikból soha el nem maradható vonatozás és limbózás is.
A gyerekek elmenetele előtt a festővászon ugyan meg lett töltve, mégis nagy űrt hagytak maguk után. A héten segédkező pedagógusok, önkéntesek és nyári munkások mindent megtettek, hogy hatalmas élményt szerezzenek a résztvevőknek, és csak a végén jöttek rá, hogy nekik is óriási élmény volt ez az öt nap. Persze a helyszín és a fal előkészítése sem két percet vett igénybe, de hál’Istennek egyházközségünknek olyan tagjai vannak, akik szinte erejükön felüli odaadással tesznek meg mindent annak érdekében, hogy az ehhez hasonló programok megvalósulhassanak.
A tábor záróprogramja azonban nem a pénteki mulatság volt. Vasárnap a Szent Liturgián a kiegészült Lautitia kórus angyali hangú énekével tette szebbé a szertartást, ami után átvonulva a közösségi házba méltóképpen megtörtént a fal megszentelése. Ezután köszönet hangzott el azok felé, aki valamilyen módon segített megvalósítani ezt a felejthetetlen hetet, és természetesen mindenki megcsodálhatta az alkotást, ami innentől kezdve bárki számára elérhető.