Történetünk

Kezdetben a  Debrecen görögkatolikusai a hajdúdorogi parókiához tartoztak. Ferenc József  debreceni látogatása során szóvá tette, “mily nagy hiba, hogy Debrecenben  görögkatolikus egyház még szervezve nincsen”. A látogatást követően tehát  kezdetét vette egy önálló parókia szervezése.

Firczák  Gyula munkácsi püspök a debreceni fiókegyházat önálló parókiává tette, első  papjának pedig Papp Jánost nevezte ki 1899. december 2-án. Egy belvárosi bérelt  helyiségben működő kápolnát használtak, amit 1900 decemberében szenteltek fel.  Az önálló templom építése 1907-ig váratott magára. Az építkezés közel három  évig tartott, így a – neo-bizánci stílusú – templomot Firczák Gyula püspök már  május 22-én fel is szentelhette az Istenszülő oltalmának tiszteletére.

A következő  nagy mérföldkő a parókia életében 1912-ben volt, amikor Miklóssy István, a  hajdúdorogi egyházmegye első kinevezett főpásztora, Debrecent választotta  székhelyéül. A város viszont nem sokáig élvezhette a püspök „közelségét”,  ugyanis 1914. február 23-án a püspökség egy postacsomagot kapott, ami a  felbontás közben felrobbant. A merénylet célpontjaként kiszemelt püspök nem  tartózkodott a helyszínen, sértetlen maradt, székhelyét viszont áthelyezte  Nyíregyházára.

A templomot  1950-’58 között festették ki. A mai formáját akkor nyerte el, amikor a –  szentélyt és a templomhajót elválasztó – ikonosztázion elkészült, s a templom  100 éves évfordulóján, 2010-ben megszentelték.

A magyar  görögkatolikus egyház, és a debreceni parókia utóbbi éveit leginkább  meghatározó történése 2015. március 20-án volt: Ferenc pápa Debrecen  székhellyel megalapította a sajátjogú, önálló metropoliát. Így mondhatni  „visszaállt a régi rend”, hiszen a hajdúdorogi – immár – főegyházmegye püspöke  városunkba költözött vissza.