Római Zarándoklat

Rómába zarándokoltunk az apostolfejedelmek sírjaihoz

Szeptember első hétfőjén indultunk - több, mint félszáz lelkes zarándok - hogy eljussunk Rómába, és ott a kereszténység legkülönlegesebb szent helyein imádkozhassunk, ereklyéi közelében tapasztaljuk meg a belőlük kiáradó spirituális erőt, merengjünk a történelem legnagyobb birodalmának romjai fölött dicsőségről, hősiességről, mulandóságról… De visszarepültünk az időben, s láttuk a legszebb reneszánsz csodákat, kastélyokat, palotákat és tereket, a győzelmes barokk bazilikákat és szent helyeket. Láttuk, amint Michelangelo márványba faragott haragot, indulatot, szeplőtelen tisztaságot és elhaló életet, Borrominit az esthomályban, amint a dómnál a meszet keverte, s láttunk költőket, kik ezüst tintával írtak bíbor pergamenre.

Imádkoztunk Szent Péter és Pál sírjainál, meghatódva álltunk a fejereklyéknél, reszkető kézzel tapintottuk Szilveszter pápa sírjának izzadó kövét, s borzongva képzeltük el, milyen, amikor odabenn megcsörrennek a csontjok. Térden mentünk fel a Szent Lépcső harminc fokán, amelyeken az Üdvözítőt az ítélő szék elé vezettette Pilátus.

Legendákat hallottunk a Barberini család barbárokat megszégyenítő kapzsiságáról, s arról, hogy Bernini szobra miért fordítja el tekintetét Szent Ágnes templomáról. Egy rövidke sétát tettünk Tivoli földi paradicsomában, ahol ezer szökőkút köpi rózsaalakban a vizet, s eljutottunk Ostia tengerpartjára, s végül Asissibe, ahol Szent Ferenc és Szent Klára várják kőbe zárva, hogy a világ végre megértse a nagy titkot, s felvirradjon végre egy igazabb világ szellemi napja.

Szállásunk az első magyar apostoli király zarándokházának jogutódjában, egy római kicsiny magyar szigeten, a Szent István Házban volt, ahová bármikor visszatérnénk. Rossz nyelvek szerint, némelyek többször is megkóstolták Itália méltán híres konyhájának, cukrászatának és borkultúrájának különlegességeit, de ez valószínűleg csak afféle mendemonda, aminek nem kell hitelt adni.

S végül egy hét múlva érkeztünk haza, miután az összes meglévő aprópénzünket szökőkutakba és kegyhelyek medencéibe dobtuk, hogy a közmondásos minden út közül azokra vezérelje lépteinket a gondviselés, amelyek leghamarabb visszavezetnek minket a felejthetetlen Rómába.

Hála és köszönet a szervezőknek, áldás és kegyelem legyen a résztevők életén!